"Aki nem glutén érzékeny az nyugodtan ehet glutént"
Igazából számtalanszor belefutottam ebbe a mondatba, és sokan azzal érvelnek, hogy ha nem fogyasztasz glutén tartalmú élelmiszert miközben "nincs is bajod" tőle akkor még tápanyaghiányos is lehetsz. Azért valljuk be ez az érvelés igen gyenge lábakon áll. De nézzük meg mi is a helyzet kicsit más szemszögből.
Ha nem vagyunk lisztérzékenyek, akkor nem kimondottan a gluténra magára adhat a szervezet negatív reakciót. Ezek a fajta gabonák tartalmaznak jelentős mennyiségben fruktánokat is, amik még mindig igen sok embernél okoznak emésztési panaszokat. A fruktánok a fruktózhoz nagyon hasonlóak és mint ismeretes, a fruktóz is bizonyos mennyiség felett okozhat panaszokat. A fruktánok emésztetlenül haladnak át a bélrendszeren. A vastagbél bizonyos bacijainak pedig tökéletes tápanyagot jelentenek. Melléktermékként gázokat termelnek, innen a puffadás és a gázosodás mint gyakori tünet. Az, hogy kinél mennyi az a mennyiség, ami problémát okoz az egyénenként változik, ezért nagyon nehéz belőni. Tényleg egyéni tapasztaláson múlik, hogy ki menyit tolerál. Alapvetően ezeknek az élelmiszereknek a csökkentése / elhagyása rengeteg problémát meg tudna oldani. Régen ez ellen úgy védekeztek, hogy segítségül hívták a fermentálást vagyis a kovászolást. Ma már ez kevéssé divat mivel az így kapott kenyér például jóval hosszabb ideig készül, hiszen a baciknak idő kell a fermentáláshoz. Ezt pedig a modern társadalomnak „nincs ideje kivárni”, nem gazdaságos, nem praktikus. És még ha egy kenyér a hipermarketek polcain kovászosként is van hirdetve akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy egyéb adalék nem került-e a kenyérbe, ami szintén problémás. Mivel az emberek a glutén tartalmú élelmiszereket ultrafeldolgozott formában és mértéktelenül fogyasztják, ezért hosszú távon gondolni kell a szénhidrát anyagcsere zavarok megjelenésére. Ezek a késztermékek tápértékkel ritkán bírnak, így hát felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e rájuk. Helyettesítésük a gluténmentes lisztekkel nem minden esetben jobb választás mivel ezek a termékek ugyanúgy acellulárisak ( feldolgozottak). Főétkezésekhez legjobb ha színekben gazdag gyökérzöldségeket, burgonyát, batátát, céklát, répát, kelbimbót..stb használunk. De felmerül a kérdés, hogy miért volna rosszabb egy hajdina, quinoa köretnek mint például egy nokedli, amikor tovább laksz tőle jól és nem tör rád újabb falási roham fél órán belül? :)